Ha kibertámadást észlelnek, a gyors cselekvés kulcsfontosságú a károk enyhítése, a jogsértés megfékezése és a működés helyreállítása érdekében. Egy támadás után kövesse ezeket a kulcsfontosságú lépéseket:
Korlátozza a kárt. Távolítsa el a veszélyeztetett számítógépeket, kiszolgálókat vagy hálózati szegmenseket a hálózatról, hogy megakadályozza a további terjedést. Húzza ki az Ethernet-kábeleket, tiltsa le a vezeték nélküli hálózatokat, vagy használjon tűzfalszabályokat a támadás korlátozására. Tiltja le a veszélyeztetett fiókokat és hitelesítő adatokat, és állítsa vissza az érintett fiókok jelszavait. Szükség esetén vonja vissza a hozzáférési tokeneket és az API-kulcsokat. Tűzfalszabályokkal blokkolja az ismert támadó IP-címekről érkező kapcsolatokat, és állítsa le az illetéktelen távoli hozzáférési munkameneteket.
Lépjen kapcsolatba a felügyelt szolgáltatás szállítójával. Sok cég kínál segítséget biztonsági incidens esetén. Ha van felügyeltszolgáltatás-szállítója, aki segíthet a belső csapatának, lépjen vele kapcsolatba a lehető leghamarabb.
Határozza meg a támadás típusát. Keresse a rendszer váratlan viselkedését, jogosulatlan hozzáférést vagy váltságdíj-követeléseket. Határozza meg, hogy kártevő, zsarolóprogram, adathalászat, DDoS vagy adatokkal való visszaélés történt-e.
Állapítsa meg, hogy az adatok biztonsága sérült-e. Ellenőrizze a naplókban az illetéktelen hozzáférési kísérleteket. Ellenőrizze, hogy elloptak-e bizalmas ügyfél-, pénzügyi vagy védett információkat. Ha vissza kell állítani az adatokat, a visszaállításhoz tiszta, érintetlen biztonsági másolatokat használjon. Ellenőrizze, hogy a biztonsági mentések nem tartalmaznak rosszindulatú szoftvereket, mielőtt újra üzembe helyezi őket.
Értékelje a rendszer sértetlenségét. Határozza meg, hogy mely rendszerek vagy alkalmazások érintettek. Keressen fájlváltozásokat, törölt rekordokat vagy módosított engedélyeket. Azonosítsa a rosszindulatú folyamatokat, és állítsa le őket a további károk megelőzése érdekében. Távolítsa el a kártékony szoftvereket és az illetéktelen hozzáféréseket. Használjon frissített vírusirtó és kártevőirtó eszközöket a fertőzött eszközök átvizsgálására és tisztítására. Állítsa vissza a rendszer konfigurációit, és távolítsa el a jogosulatlan fiókokat.
Értesítse a belső csapatokat és a hatóságokat. Jelentse az incidenst az informatikai, biztonsági csapatok, a vezetőség és a jogi csapatok felé. Ha személyes adatok sérültek, értesítse a szabályozó hatóságokat – mint például az Általános adatvédelmi rendelet (GDPR), az egészségügyi biztosítás hordozhatóságáról és felelősségre vonhatóságáról szóló határozat (HIPAA), PCI-DSS megfelelőségi hatóságok – ahogy azt a törvény megköveteli.
Őrizze meg a bizonyítékokat a kriminalisztikai elemzéshez. Ne törölje a naplókat, és ne indítsa újra a rendszereket azonnal. Készítsen rendszerképeket és naplófájlokat a további vizsgálathoz.
Javítsa a biztonsági réseket és erősítse meg a biztonságot. Alkalmazza a legújabb biztonsági javításokat és szoftverfrissítéseket. Ellenőrizze a tűzfalszabályokat, az e-mail-biztonsági beállításokat és a hozzáférési vezérlőket.
Végezzen incidens utáni felülvizsgálatot. Azonosítsa a gyökérokokat és dokumentálja a tanulságokat. Határozza meg, hogy mely biztonsági intézkedések hiúsultak meg, és hogyan lehet azokat javítani.
Miért van szüksége robusztus incidenselhárítási tervre
Egy incidenselhárítási terv elengedhetetlen a leállások és pénzügyi veszteségek minimalizálásához az operatív zavarok csökkentésével és a bevételvesztés megelőzésével. Támogatja a jogszabályi megfelelést is, mivel számos iparág megköveteli a dokumentált incidenselhárítási tervet, hogy megfeleljen az olyan szabványoknak, mint a GDPR, a HIPAA, a NIST és a PCI-DSS. A jól végrehajtott elhárítási terv a fenyegetések gyors megfékezésének támogatásával, valamint az adatszivárgás és a márkakárosodás megelőzésével védi a hírnevét és segít megőrizni az ügyfelek bizalmát. Ez fokozza a felkészültséget és a reagálási időt, mivel lehetővé teszi a csapatok számára, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljanak, ha incidens történik. Ezen túlmenően az incidenselhárítási terv folyamatos felülvizsgálata és javítása megerősíti a szervezet biztonsági állapotát, és segít megelőzni a jövőbeli támadásokat.
A kibertámadások messzemenő következményekkel járnak, amelyek túlmutatnak az egyes vállalkozásokon, és jelentős hatással vannak a világgazdaságra. A pénzintézetek, ellátási láncok és kritikus infrastruktúrák elleni nagyszabású támadások több milliárd dolláros veszteséget okozhatnak, megzavarva az iparágakat és lassítva a gazdasági növekedést. Például az egészségügyi rendszerek vagy a gyártóüzemek elleni zsarolóvírus-támadások működési leállásokhoz, késedelmes szolgáltatásokhoz és megnövekedett költségekhez vezetnek. A kisvállalkozások, amelyek gyakran kevésbé vannak felkészülve a kiberfenyegetések kezelésére, helyrehozhatatlan pénzügyi károkat szenvedhetnek, ami munkahelyek megszűnéséhez és a piaci bizalom csökkenéséhez vezethet. A kiberbiztonsági intézkedések növekvő költségei arra kényszerítik a vállalatokat és a kormányokat, hogy az innováció és a növekedés helyett több erőforrást fordítsanak a védelemre, ami végső soron a gazdasági termelékenységre is hatással van.
A pénzügyi károkon túl a kibertámadásoknak súlyos társadalmi következményei vannak, mivel aláássák a digitális rendszerekbe és intézményekbe vetett közbizalmat. A személyes adatok ellopása esetén az egyének személyazonosság-lopással, pénzügyi csalással és az adatvédelem megsértésével szembesülnek, ami pszichológiai szorongáshoz és az online szolgáltatásokba vetett bizalom elvesztéséhez vezet. Az olyan alapvető szolgáltatásokat, mint az elektromos hálózat vagy a kórházak elleni támadások megzavarhatják a mindennapi életet, veszélyeztethetik a közbiztonságot, és akár életekbe is kerülhetnek. Emellett a nemzetállamok kiberhadviselése és félretájékoztatási kampányai destabilizálhatják a kormányokat, befolyásolhatják a választásokat, és viszályt szíthatnak a lakosság körében. A digitális függőség növekedésével a kiberfenyegetések egyre nagyobb kockázatot jelentenek a globális stabilitásra, így a gazdasági jólét és a társadalmi jólét megőrzéséhez elengedhetetlenek a szilárd kiberbiztonsági intézkedések.
Néhány figyelemre méltó kibertámadás:
WannaCry zsarolóvírusos támadás. 2017-ben egy hatalmas zsarolóvírus-támadás, amely a Microsoft Windows sebezhetőségét használta ki, gyorsan elterjedt több mint 150 országban, és kórházakat, vállalatokat és kormányzati szerveket érintett. Jelentős áldozatok voltak az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata, a FedEx, a Renault és a Telefónica. A kibertámadás globálisan 4 milliárd USD kárt okozott.
Equifax adatvédelmi incidens. 2017-ben a kibertámadók egy javítatlan szoftveres sebezhetőséget használtak ki, és 147 millió ember bizalmas adatait tették hozzáférhetővé. Az ellopott adatok között társadalombiztosítási számok, hitelkártyaadatok és személyes azonosítók voltak. Az Equifax 700 millió dolláros kártérítést és hitelfelügyeleti szolgáltatásokat fizetett. Ez a támadás szigorúbb adatvédelmi törvényekhez és a hitelinformációs ügynökségek fokozott ellenőrzéséhez vezetett.
SolarWinds ellátásilánc-támadás. 2020-ban kibertámadók – akik az Egyesült Államok kormányzati szerveit és a Fortune 500 vállalatokat célozták meg – behatoltak a SolarWinds Orion szoftverébe, és egy, a hálózatokon való kémkedésre használt hátsó ajtót építettek be. Az áldozatok között volt az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma, a Microsoft és az Intel.
Colonial Pipeline zsarolóvírusos támadás. 2021-ben a Colonial Pipeline Companyt támadták meg, aminek következtében a vállalat minden tevékenységét leállította. Az Egyesült Államok teljes délkeleti részén lévő olajvezetékek felügyeletére szolgáló számítógépes rendszer visszaállítása érdekében a Colonial Pipeline 75 bitcoin (abban az időben 4,4 millió USD-vel egyenértékű) váltságdíjat fizetett a kibertámadóknak. Ez volt az Egyesült Államok történetében a legnagyobb kibertámadás, amely az olajipari infrastruktúrát érte, és rávilágított az energia- és szállítási ágazat sebezhetőségére, ami erősebb kiberbiztonsági intézkedésekre késztetett.
Kriptovaluták. 2022 márciusában és áprilisában három különböző kölcsönzési protokollt ért kibertámadás. Egy hét leforgása alatt a kibertámadók 15,6 millió USD értékű kriptovalutát loptak el az Inverse Finance cégtől, 625 millió USD-t a játékközpontú Ronin Networktől és 3,6 millió USD-t az Ola Finance-tól.
Az elmúlt években a kibertámadások egyre gyakoribbá, kifinomultabbá és pénzügyileg károsabbá váltak, a zsarolóprogramok pedig az egyik legjelentősebb fenyegetéssé váltak. A támadók egyre gyakrabban veszik célba mind a magánszemélyeket, mind a szervezeteket, titkosítják a kritikus adatokat, és magas váltságdíjat követelnek. A kórházak, pénzintézetek és infrastrukturális vállalatok ellen elkövetett, nagy nyilvánosságot kapott zsarolóvírus-támadások megzavarták a működést és súlyos pénzügyi veszteségeket okoztak. A kiberbűnözők áttértek a kettős zsarolási taktikára is, és nemcsak az adatokat zárolják, hanem azzal is fenyegetőznek, hogy érzékeny információkat szivárogtatnak ki, ha nem fizetik ki a váltságdíjat. A szolgáltatásként kínált zsarolóvírusok terjedése tovább erősítette ezt a tendenciát, lehetővé téve még a nem műszaki beállítottságú kiberbűnözők számára is, hogy előre elkészített zsarolóvírusos eszközökkel indítsanak támadásokat.
Egy másik riasztó tendencia az adathalász rendszerek és az államilag támogatott kibertámadások egyre kifinomultabbá válása. A modern adathalászkampányok AI által létrehozott e-maileket, deepfake technológiát és pszichológiai manipulációs taktikákat használnak, hogy még a legóvatosabb embereket is rávegyék bizalmas információk kiadására. Ezek a támadások gyakran megkerülik a hagyományos biztonsági intézkedéseket, ami a hitelesítő adatok ellopásához és az adatok megsértéséhez vezet. Eközben egyre gyakoribbá váltak az államilag támogatott kibertámadások, amelyek olyan kritikus infrastruktúrákat vesznek célba, mint az elektromos hálózatok, víztisztító telepek és kormányzati szervek. Ezek a támadások, amelyeket gyakran a rivális gazdaságok megzavarására vagy hírszerzésre törekvő nemzetállamoknak tulajdonítanak, rávilágítanak arra, hogy a kiberhadviselés elleni védekezéshez erősebb kiberbiztonsági politikára, megerősített fenyegetés-felderítő rendszerekre és nemzetközi együttműködésre van szükség.
A Microsoft Biztonság követése