This is the Trace Id: 1cd99af4394bc2a20b07fbe243b84166

Fenntarthatósági jelentéskészítés: a változás ösztönzése egy fenntarthatóbb világ érdekében

Olvasson tovább, hogy megtudja, hogyan segítik a fenntarthatósági jelentéskészítési szabványok a szervezeteket abban, hogy megosszák környezeti hatásukat és teljesítményüket az érdekelt felekkel és a nyilvánossággal, javítsák működési teljesítményüket és előrehaladásukat, valamint hozzájáruljanak egy fenntarthatóbb jövő kialakításához.
 

Mik a fenntarthatósági jelentéskészítési szabványok?

A fenntarthatósági jelentéskészítési szabványok keretet biztosítanak a szervezet környezeti, társadalmi és gazdasági tevékenységeinek a bolygóra gyakorolt általános hatásának mérésére, kezelésére és közzétételére. Ezeket a szabványokat úgy tervezték, hogy segítsék a szervezeteket az olyan globális fenntarthatósági célok elérésében, mint a jobb működési átláthatóság és elszámoltathatóság, a fenntarthatósági teljesítménymutatók javítása és az erősebb irányítási struktúrák.

Emellett a fenntarthatósági jelentéskészítési szabványok segíthetnek a szervezeteknek azonosítani a működésükben javítandó területeket, csökkenteni a szénlábnyomukat, hatékonyabban kezelni a kockázatokat, közös értéket teremteni az érdekelt felekkel, és erősíteni a hírnevüket az alkalmazottak, az ügyfelek, a befektetők és a nyilvánosság előtt. 

A fenntarthatósági jelentéskészítési szabványok és keretrendszerek közé tartozik például a Global Reporting Initiative (GRI), a Sustainable Accounting Standards Board (SASB) és az International Organization for Standardization (ISO). Az egyes jelentéskészítési szabványok különböző kritériumokat határoznak meg a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kezdeményezésekre vonatkozóan, például:

  •  Az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló stratégiák
  • A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás
  • Munkaügyi gyakorlatok
  • Emberi jogi szabályzatok
  • Igazgatósági összetétel és sokszínűségi kezdeményezések
  • Termékbiztonsági intézkedések 
  • Ellátási lánc felügyeleti protokolljai

A fenntarthatósági jelentéskészítési szabványok eredete

A fenntarthatósági jelentéskészítési mozgalom Európában az 1960-as évekre, az Egyesült Államokban pedig az 1980-as évekre vezethető vissza, amikor a Greenpeace-hez hasonló szervezetek a vállalatok környezetre gyakorolt hatásainak nagyobb átláthatóságát kezdték el szorgalmazni. A növekvő nyomás hatására számos nagyvállalat elkezdte nyilvánosságra hozni a környezeti teljesítményére vonatkozó információkat.

E mozgalom kezdetekben elsősorban a környezeti teljesítményre összpontosított – például a szén-dioxid-kibocsátásra, a vízfelhasználásra és a hulladékgazdálkodásra. Idővel azonban ezek a jelentések szélesebb körű szempontokra, például társadalmi és gazdasági kérdésekre is kiterjedtek. Az elmozdulásért nagyrészt a vállalkozások által vezérelt fejlődéshez való hozzáállás változása és a közvélemény fokozott igénye felelős, hogy a vállalkozások ismerjék el a társadalmi felelősséget.

Napjainkban az önkéntes fenntarthatósági jelentéskészítés mindennapos a tőzsdén jegyzett vállalatok körében, és sok szervezet harmadik féltől származó bizonyosságot kér, hogy még hitelesebbé tegye a nyilvánosságra hozott információkat.

Miért fontosak a fenntarthatósági jelentéskészítési szabványok?

A fenntarthatósági jelentések kulcsfontosságú információkat nyújtanak egy szervezetnek a természeti erőforrások megőrzésével, a környezetszennyezés csökkentésével, az éghajlatváltozás mérséklésével, az emberi jogok védelmével és a fenntartható fejlődés egyéb szempontjaival kapcsolatos tevékenységeiről. Emellett eszközként szolgálnak egy szervezet döntéseinek az üzleti működésre és teljesítményre gyakorolt hatásainak megértéséhez az idő múlásával. 

A fenntarthatósági jelentéskészítés révén a vállalatok hatékonyan tudnak olyan célokat vagy referenciaértékeket meghatározni, amelyekkel szemben elszámoltathatók a hosszú távú teljesítménycélok tekintetében – például az erőforrás-hatékonyság javítása, a kockázati tényezők csökkentése vagy a nulla nettó kibocsátás felé vezető úton elért előrehaladás.

Emellett a fenntarthatósági kezdeményezéseiket részletező átfogó jelentések készítésével a vállalatok olyan potenciális befektetőket vonzhatnak, akik előnyben részesítik a társadalmilag felelős, környezetbarát vállalkozásokat. 

Végül ezek a szabványok és keretrendszerek lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy összehasonlítsák magukat az iparágon belüli versenytársakkal. Ez lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy azonosítsák, hol lehet változtatásokat eszközölni a működési folyamatokban a teljesítmény javítása érdekében az üzlet minden területén.

 

 

Melyek a leggyakoribb fenntarthatósági jelentéskészítési szabványok?

Számos fenntarthatósági jelentéskészítési szabvány létezik, amelyek a szervezetek és a vállalkozások számára általánossá váltak. A legszélesebb körben elfogadott szabványok közé tartozik a Global Reporting Initiative (GRI), a Sustainability Accounting Standards Board (SASB) és az International Organization for Standardization (ISO).

  • Global Reporting Initiative (GRI). A GRI az egyik legrégebbi fenntarthatósági jelentéstételi keretrendszer. Olyan témákban nyújt útmutatást, mint az emberi jogok, a munkaügyi szabványok és a vállalatirányítás. A GRI-t összetettsége miatt jellemzően közepes és nagyméretű szervezetek használják. 
  • Sustainability Accounting Standards Board (SASB). Az SASB-t 2011-ben hozták létre azzal a céllal, hogy a fenntarthatóság pénzügyi hatásaira összpontosítson – más szóval arra, hogy a szervezetek fenntartható gyakorlatok iránti elkötelezettsége hogyan befolyásolja az eredményüket. Ez a szabvány iparáganként 13 számviteli mérőszámot ad meg, amelyek segítségével pontosan jelenteni lehet egy szervezet teljesítményét. 
  • International Organization for Standardization (ISO). Az olyan ISO-szabványokat, mint a 14001:2015-ös és a 26000:2010-es, azért dolgozták ki, hogy iránymutatást adjanak a környezetközpontú felügyeleti rendszerekhez, illetve a vállalati szociális felelősséghez (CSR). Ezek a szabványok olyan témákat érintenek, mint az emberi jogok, a munkavédelmi eljárások, a környezetvédelem, a termékbiztonság és a minőség-ellenőrzés, valamint a méltányos üzemeltetési eljárások.

E szabványok mindegyike hozzátesz valami egyedit és fontosat a fenntarthatósági jelentéskészítési erőfeszítésekhez, és az adott szervezet számára legmegfelelőbb szabvány a szervezet sajátos igényeitől függ. 

Hogyan válasszunk fenntarthatósági jelentéskészítési keretrendszert vagy szabványt

Egyes fenntarthatósági jelentéskészítési keretrendszerek az általános előrehaladás áttekintésére összpontosítanak, míg mások egyes területek vagy projektek mélyebb részleteit mutatják be. A választott keretrendszernek vagy szabványnak meg kell felelnie az Ön egyedi igényeinek, hogy a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) célokról és teljesítményről pontosan tudjon beszámolni az idő függvényében. 

ESG jelentéskészítési keretrendszer vagy szabvány kiválasztásakor néhány dolgot figyelembe kell vennie: 

  1. Az Ön szervezetének típusa és mérete, mivel a különböző típusú szervezeteknek eltérő jelentéskészítési követelményeik vannak.
  2. A jelentések célközönsége, hogy a megfelelő információkat rögzítsék és terjesszék.
  3. Milyen módszertant használnak a materialitás meghatározására – vagyis a szervezet legfontosabb ESG-problémáinak azonosítására és rangsorolására szolgáló folyamathoz.
  4. A materialitás értékelésének mértéke és bonyolultsága.
  5. Mekkora súlyt kapnak az érdekelt felek hozzájárulásai.

 

 

A fenntarthatósági jelentéskészítési előnyei és hátrányai

A fenntarthatósági jelentéskészítés nagyszerű módja annak, hogy a vállalkozások bemutassák, hogyan helyezik előtérbe az ESG-gyakorlatokat, de ez néhány potenciális kihívással is jár. 

A fenntarthatósági jelentéskészítés előnyei

A fenntarthatósági jelentéskészítéssel a szervezetek a következőket tehetik:

  • Az üzleti döntéshozatali folyamatok javítása.
  • A márka hírnevének növelése.
  • Versenyelőny megszerzése a piacon. 
  • A működési hatékonyság növelése és a költségek csökkentése.
  • A külső érdekelt felekkel való kommunikáció megerősítése.

A fenntarthatósági jelentéskészítés hátrányai

Másfelől a fenntarthatósági jelentéskészítés néhány lehetséges hátránya a következő:

  • Jelentős idő- és erőforrás-befektetések.
  • A szervezetközi együttműködés és az adatok pontosságának kihívásai.
  • Irreális elvárások támasztása az érdekeltek felek által.
  • Nehézségek a hatás mérésében bizonyos területeken.
  • Egyetemes jelentéskészítési szabvány hiánya.

A fenntarthatósági jelentéskészítés szabványosításával kapcsolatos kihívások

A fenntarthatósági jelentéskészítés a vállalati fenntarthatóság fontos aspektusa, mivel segít a befektetőknek és az érdekelt feleknek jobban megérteni, hogy a szervezetek milyen eredményeket érnek el az ESG-kezdeményezések terén. A fenntarthatósági jelentéskészítés szabványosítása azonban számos kihívással jár, többek között: 

  • Annak eldöntése, hogy mely tényezőket kell nyomon követni és jelenteni. Gyakran nincs egyetértés abban, hogy pontosan mit is kellene tartalmaznia a fenntarthatósági jelentéseknek. Egyes vállalatok olyan környezetvédelmi kérdésekre összpontosíthatnak, mint a szén-dioxid-kibocsátás vagy a vízfelhasználás, míg mások a társadalmi teljesítményt mérik, mint például a sokszínűség és a befogadási kezdeményezések. Ez megnehezíti a különböző vállalatok összehasonlítását az általános környezeti vagy társadalmi felelősségvállalás szempontjából. 
  • Egységes gyakorlatok bevezetése az iparágak között. Az időbeli fejlődés pontos méréséhez vagy a versenytársakkal való összehasonlításhoz következetes módszereket kell alkalmazni az adatgyűjtés és a fenntarthatósági jelentések készítése során. Természetesen nem minden szervezet használja ugyanazt a módszert az adatok gyűjtésére és elemzésére, és az egyes gyakorlatok felülvizsgálata munka- és erőforrás-igényesnek bizonyulhat.
  • A jogszabályi megfelelőség biztosítása. Az egyetemes szabványosításhoz nagyszabású felügyeleti programra lenne szükség a megfelelés szigorú ellenőrzéséhez és kikényszerítéséhez. Ez biztosítaná a pontos jelentéstételt, és megakadályozná, hogy a szervezetek meghamisítsák a számokat vagy manipulálják az adatkészleteket, hogy a ténylegesnél kedvezőbb ESG-profilt tükrözzenek. Egy ilyen program megvalósításához azonban sok évre és jelentős erőforrásokra lenne szükség.

Bár a fenntarthatósági jelentéstétel szabványosításának koncepciója előnyös, számos akadályt kell elhárítani, mielőtt az univerzális protokollok minden szektorban alkalmazhatók lennének.

 

 

A technológia szerepe a fenntarthatósági jelentéskészítésben

A technológia egyre fontosabb szerepet játszik a fenntarthatósági jelentéskészítésben. Egyes fenntarthatósági megoldások például segítenek a szervezeteknek abban, hogy pontosan és hatékonyan figyelhessék, mérhessék és nyomon követhessék az ESG-célkitűzéseik megvalósulását.

Az olyan felhőmegoldásokat, mint a Microsoft Cloud for Sustainability, arra tervezték, hogy segítsék a szervezeteket az adatintelligencia egységesítésében, fenntartható IT-infrastruktúra kiépítésében, a működés környezeti hatásainak csökkentésében és fenntartható értékláncok létrehozásában. Valójában maga a felhőalapú számítás is fenntartható technológia lehet, mivel a helyszíni számítási feladatok felhőbe való áthelyezése akár 98%-kal is csökkentheti a vállalkozások szénlábnyomát.

Az automatizálási eszközök megkönnyítik a csapatok számára a fenntarthatósági jelentések készítésével gyakran járó folyamatok egyszerűsítését is, például a releváns adathalmazok rendezését, hogy azok hatékonyabban elemezhetők legyenek – ez különösen akkor hasznos, ha nagy mennyiségű, bonyolult információról van szó, amelyek kézi rendezése jelentős időt vesz igénybe.

Egy másik eszköz, a Kibocsátási hatás irányítópult, lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy megbecsüljék a Microsoft Azure és Microsoft 365 felhőszolgáltatások használatával kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátásukat és a már megtakarított kibocsátásukat.

A technológia nem csak abban segít a szervezeteknek, hogy javítsák a jelentéskészítés pontosságát, hanem kézzelfogható bizonyítékot is szolgáltat a harmadik fél által végzett ellenőrzésekhez – például a GRI keretrendszerek által előírtakhoz –, amelyek gyakran megkövetelik a megadott fő teljesítménymutatókkal szembeni bizonyítékot, amikor a fenntartható üzleti gyakorlatra vonatkozó állításokat tesznek.

Röviden, a technológiák számos előnyt kínálnak a fenntarthatósági jelentéskészítés terén. A szervezetek a technológia segítségével nyomon követhetik tevékenységeik környezetre gyakorolt hatását, felmérhetik a működési folyamatok és a termékéletciklusok lehetőségeit, és megvalósítható stratégiákat dolgozhatnak ki szénlábnyomuk csökkentésére.

 

 

Navigálás és felkészülés a fenntarthatósági jelentéskészítés jövőjére

A szabályozások változásával és az új technológiák megjelenésével párhuzamosan a vállalkozások számára elengedhetetlen, hogy naprakészek maradjanak a fejlődő fenntarthatósági jelentéskészítési szabványokkal.

Ha nyomon követi a vonatkozó jogszabályokat és kormányzati kezdeményezéseket, amelyek hatással lehetnek az Ön vállalkozására – valamint az iparágában működő versenytársak fejlődését –, az segíthet előre jelezni és felkészülni a lehetséges változásokra, mielőtt hatályba lépnének.

A kialakulóban lévő szabványokban való eligazodás egy másik módja a saját szektorában működő más szervezetekkel, vagy akár a nem kapcsolódó iparágakban működő szervezetekkel való együttműködésnek. A különböző hátterű szakértőkkel való együttműködés egyedi betekintést nyújthat a piaci trendekbe, technológiai áttörésekbe vagy szabályozási frissítésekbe, amelyek fontosak lehetnek az Ön szervezetének további működése szempontjából.

Végül, a megfelelési követelményeket automatizáló technológiai megoldásokba való befektetés hatékony módja a változó fenntarthatósági jelentéskészítési előírásokra való felkészülésnek. Az automatizálás nemcsak időt takarít meg, hanem csökkenti a hibák és mulasztások kockázatát is, amelyek később költséges bírságokhoz vezethetnek.

Ez csak néhány stratégia, amellyel a vállalatok a szabályozási változásokkal lépést tarthatnak, és felkészülhetnek a fenntarthatósági jelentéskészítés jövőjére.

Tudjon meg többet a változó ESG szabályozói környezetről a Beszéljünk a fenntarthatóságról! című videósorozatból.

 

Gyakori kérdések

  • A fenntarthatósági jelentéskészítési szabványok keretet biztosítanak a szervezet környezeti, társadalmi és gazdasági tevékenységeinek a bolygóra gyakorolt általános hatásának mérésére, kezelésére és közzétételére. Ezeket a szabványokat úgy tervezték, hogy segítsék a szervezeteket az olyan globális fenntarthatósági célok elérésében, mint a jobb működési átláthatóság és elszámoltathatóság, a fenntarthatósági teljesítménymutatók javítása és az erősebb irányítási struktúrák.

  • Számos fenntarthatósági jelentéskészítési szabvány létezik, amelyek közül a szervezetek és vállalkozások választhatnak. A legszélesebb körben elfogadott szabványok közé tartozik a Global Reporting Initiative (GRI), a Sustainability Accounting Standards Board (SASB) és az International Organization for Standardization (ISO).

  • Az ESG-keretrendszerek olyan iránymutatások, amelyeket a vállalatok a nem pénzügyi teljesítményükről való beszámoláshoz használnak, különösen a környezeti hatások, a társadalmi felelősségvállalás és a vállalatirányítás területén. Ezek a keretrendszerek struktúrát biztosítanak a vállalatok számára, hogy összegyűjtsék, elemezzék és jelentsék az ESG-gyakorlataikra vonatkozó releváns adatokat a befektetők, az érdekelt felek és a nyilvánosság számára.

  • Számos fenntarthatósági jelentéskészítési keretrendszer létezik, és mivel mindegyik egyedi módszertant használ, és különböző tényezők mérésére összpontosít, a szervezetek igényeik és céljaik alapján választhatnak egy vagy több keretrendszert. Ennek ellenére a GRI-t általában a legszélesebb körben használt fenntarthatósági jelentéskészítési keretrendszernek tekintik, és a világ számos legnagyobb vállalata használja.

Follow Microsoft